Románia is csatlakozna a visegrádi négyekhez?
Az EU helyett a V4-eké a jövő Victor Ponta volt román kormányfő szerint.
Az EU helyett a V4-eké a jövő Victor Ponta volt román kormányfő szerint.
A londoni lap egy vezető beosztású szlovák illetékest idéz, aki szerint "mind nagyobb távolságot kell tartanunk Budapesttől és Varsótól, amelyek retorikája nem igazán hasznos". A Financial Times a V4-ek EU politikájáról készített átfogó elemzést.
Jövő januártól a kormány 27-ről 18 százalékra csökkentené az internet áfáját. Ehhez vagy kivételt kérnek az EU-tól, vagy a V4-ekkel közösen kezdeményezik az internetáfára vonatkozó uniós irányelv módosítását – mondta Deutsch Tamás, az internetes nemzeti konzultáció lebonyolítója.
Egy cseh lapnak nyilatkozva Kövér László házelnök azt mondta, Csehország és Szlovákia nem is válhatott volna uniós tagországgá, amíg a jogrendjükben szerepel a kollektív bűnösség elvén alapuló törvény - nevezetesen a Benes-dekrétumok. A cseh kormányt nem hagyták hidegen Kövér meglátásai.
Rendkívüli kormányfői csúcstalálkozón foglalkozik majd a négy visegrádi a gyengébb minőségű élelmiszerek problémájával – jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Fontosabbak a nyugati kapcsolataik, mint a magyar-lengyel ellenforradalom.
A V4-ről a szervezet és a magyar kormányzat is megpróbál rózsaszín képet festeni, pedig a szervezet tagjai között több a különbség, mint a közös ügy. A Politico megkapargatta kicsit az ügyet.
A magyar nagykövetek előtt mondanak beszédet hétfőn a visegrádi külügyminiszterek. Kitalálhatja, milyen ásványvizet raktak le eléjük.
Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői többek között a brit népszavazás utáni európai helyzetről és az Európai Unió lehetséges megreformálásáról egyeztetnek a csütörtöki csúcsértekezleten.
Útelágazáshoz ért Európa, el kell dönteni, hogy föderalisztikus, Brüsszel által irányított politikai unió, vagy egy alapvetően keresztény kulturális közösségekre épülő népek Európája lesz-e. Ezt a negyedik Martosi Szabadegyetem megnyitóján mondta Kövér László.
Május elején Prágában találkoznak a visegrádi (V4), a skandináv és a balti országok külügyminiszterei - jelentette be Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter kedden Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Margot Wallström svéd külügyminiszterrel. Ezt megelőzően áprilisban Lettországban találkoznak ugyanebben a formátumban a külügyi tárcavezetők.
A térséget egyetlen befolyásos tömbben megjeleníteni kívánó, 25 éves Visegrádi Együttműködés (V4) története fordulópontjához érkezhet: a 64 milliós lakosságot képviselő V4-ek a menekültkvóták kérdésében térdre kényszeríthetik az 500 milliós Európai Uniót. Kétes dicsőség, ha a győzelem a dezintegrációé lesz.
Ha nem sikerül Görögországban megvédeni Európa határát, akkor egy újabb kerítés felhúzása szükséges Bulgária és Macedónia között – ez az Orbán-kormány álláspontja, ezt képviselte a visegrádiak prágai találkozóján.
A migránshelyzet miatt tartottak rendkívüli csúcstalálkozót a visegrádi négyek hétfőn Prágában. Az államszövetség idén ünnepli 25 éves fennállását, ezért tortavágás is volt. Azonban komoly témák is napirendre kerülnek a találkozón: a négy közép-európai ország stratégiája a menekültválságban, valamint az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat. Orbán Viktor második védvonal létrehozásáról beszélt a találkozó után.
Jeszenszky Géza arról beszélt a közmédiának, hogy miért fontos a V4-ek együttműködése.
Az ENSZ Menekültügyi főbiztosság felszólította a visegrádi négyek országait – vagyis Magyarországot is –, hogy mutassanak nagyobb szolidaritást a menekültekkel.
A menekültválság nyugtalanító új irányt adott egy régi szövetségnek - írja a visegrádi négyekről szóló, Nagy, gonosz Visegrád című cikkében az Economist brit gazdasági-politikai hetilap.
Áldás vagy átok a visegrádi államok új együttműködése? Egyelőre annyi látszik, hogy a menekültkérdésben tanúsított új egység nem diplomáciai, hanem belpolitikai előnyökkel jár, és félő, hogy az együttműködés közös nevezője a nacionalista, euroszkeptikus kelet-európai populizmus lehet.
A Visegrádi Négyek országai, köztük Magyarország is elutasítja a holland javaslatot, ami egy szűkebbre szabott vízummentes területre zsugorítaná a jelenleg széleskörű schengeni határokat, azaz visszaállítanák a határellenőrzést az Európai Unió perifériája és a belső államok között.